1131. április 28.
Trónra lép II. (Vak) Béla magyar király.

1132. július 22. elõtt
A trónkövetelõ Borisz, Kálmán király eltaszított feleségének, Eufémiának a fia III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel herceg támogatásával betör az országba. A Borisz ellen készülõ II. (Vak) Béla országos gyûlést tart Aradon, melynek alkalmával Ilona királyné 68 Borisz-párti elõkelõt mészároltat le. (Más felfogás szerint az eseményre 1131-ben került sor.)

1132. július 22.
II. (Vak) Béla serege a Sajó folyó mellett vívott csatában legyõzi Borisz és II. Boleszló csapatait. (Az ütközetet a Borisz felé hajló, ingatag hûségû elõkelõk legyilkolása elõzi meg.)

1134 április
III. Lothar német–római császár szüvetséget köt II. (Vak) Bélával III. Boleszló lengyel herceg ellen.

1134. április 26. után
Felicián esztergomi érsek ítéletlevelet állít ki a zágrábi egyház birtokperében.

1135. augusztus 15. elõtt
Vlagyimir przemyšli orosz fejedelem szövetséget köt II. (Vak) Bélával III. Boleszló lengyel herceg ellen.

1135 során
II. (Vak) Béla összeíratja a Sajó melletti táborban megölt Lampert ispán által alapított bozóki apátság (Hont vm.) birtokait.

1136
II. (Vak) Béla visszafoglalja Dalmácia egy részét Spalato városával együtt.

1137 eleje
II. (Vak) Béla másodszülött fiát, Lászlót az újonnan meghódított Bosznia hercegévé teszi.

1137. április 11.
Felszentelik a korábban leégett majd újjáépített szentmártoni apátságot.

1137 szeptember
II. (Vak) Béla hazahozatja és Székesfehérvárott eltemetteti apja, Álmos herceg földi maradványait.

1138. szeptember 3.
II. (Vak) Béla összeíratja az apja, Álmos herceg által alapított dömösi prépostság birtokait és szolgálónépeit.

1139
II. (Vak) Béla katonai segítséget nyújt II. Jaropolk kijevi nagyfejedelemnek Vszevolod csaernyigovi fejedelem ellnében.

1141. február 13.
Meghal II. (Vak) Béla magyar király. (Holttestét Székesfehérvárott temetik el.)

1141. február 16.
Trónra lép II. Géza magyar király, II. Béla fia.

1141–1146 körül
Márton ispán és felesége az általuk alapított csatári monostor (Zala vm.) javára végrendeletet tesz.

1142
II. Géza ciszterci szerzeteseket telepít le Cikádoron (másként: Széken) Tolna megyében.

1143. április 8.
Trónra lép a Komnénos dinasztiából származó I. Manuél bizánci császár.

1144
A halicsi fejedelmet magyar sereg támogatja a kijevi nagyfejedelem ellen.

1146. március 31–április 7. között
A trónkövetelõ Borisz német csapatok élén elfoglalja Pozsony várát.

1146. április 7. után
II. Géza visszaszerzi Pozsonyt és hadat üzen a Boriszt támogató II. (Jasomirgott) Henrik osztrák õrgrófnak és bajor hercegnek.

1146. szeptember 11.
II. Géza serege a Lajta folyó melletti csatában legyõzi II. (Jasomirgott) Henrik csapatait.

1146 során
II. Géza feleségül veszi a kijevi nagyfejedelem testvérét, Eufrozinát.

1147. június 8. után
A második keresztes hadjáratra induló III. Konrád német király átvonul seregével Magyarországon.

1147 július–augusztus
A második keresztes hadjáratra induló VII. Lajos francia királyt átvonul seregével Magyarországon. A seregben elrejtõzve az országba érkezik a trónkövetelõ Borisz. Az errõl értesülõ II. Géza kiadatását kéri Lajostól, amit az megtagad, és a trónkövetelõt, meghiúsítva egyúttal annak terveit is, magával viszi Bizáncba.

1148
A kijevi nagyfejedelmet magyar sereg támogatja a csernyigovi fejedelem ellen.

1149. augusztus 23.
A szuzdali fejedelem elûzi trónjáról II. Géza apósát, a kijevi nagyfejedelmet, aki segítséget kér II. Gézától. A magyar király az év végén csapatokat küld apósának.

1149 õsze
A Bizánci Birodalom és a szerbek között folyó harcban II. Géza az utóbbiakat támogatja fegyveres erõvel.

1150 elõtt
Egy Cerbanus nevû szerzetes görög nyelvû kódexet fordít le latinra.

1150 õsze
Egy magyar sereg Halicsban, egy másik – a szerbek oldalán Bizánc ellen – a Balkánon harcol.

1150 során
Magyarországi forrás utoljára említi a font súlymértékét, melynek helyét a márka veszi át.

1150–1153 között
Magyarországon tartózkodik Abu-Hámid al-Garnáti arab utazó.

1151 tavasz
II. Géza apósa jelentõs magyar segítséggel visszatér a kijevi nagyfejedelemség élére.

1152 június
I. (Rõtszakállú) Frigyes német király Magyarország hûbéri alávetésének tervét fontolgatja.

1152 nyara
II. Géza a teljes királyi haderõ élén legyõzi apósa fõ ellenfelét, a halicsi fejedelmet. Eközben Manuél császár, a halicsi fejedelem szövetségese, feldúlja a Szerémséget, majd visszavonul. A seregében lévõ trónkövetelõ, Borisz önállóan harcol a Temes-vidéken, de õt is kiszorítják az országból.

1153
A Bizánc elleni megtorló hadjáratra induló II. Géza békét köt a támadást felkészülten váró Manuél császárral.

1154 vége
II Géza észak-balkáni területek átengedése fejében katonai támogatást ad egy bizánci trónkövetelõnek. Manuél azonban megõrzi hatalmát, s Géza visszavonulásra kényszerül.

1154 során
Idríszi arab földrajztudós elkészíti a Magyarországot is bemutató munkáját.

1155
A magyarországi hadjáratra induló Manuél császár békét köt a támadást felkészülten váró II. Gézával.

1156 július
Manuél császár Magyarország ellen irányuló szövetséget javasol I. (Rõtszakállú) Frigyes német–római császárnak, amit az elutasít.

1156. szeptember 17.
I. (Rõtszakállú) Frigyes hercegi rangra emeli II. (Jasomirgott) Henrik osztrák õrgrófot. Az új hercegség feladata a birodalom magyarok elleni védelme.

1157 március után
II. Géza öccse, István herceg I. (Rõtszakállú) Frigyes támogatásával trónkövetelõként lép fel. A herceg kudarcot vall, s a német udvarba menekül.

1157. augusztus 20.
II. Géza csapatokat ígér a Milánó ostromára készülõ I. (Rõtszakállú) Frigyes császárnak.

1158 január
I. (Rõtszakállú) Frigyes lemond a trónkövetelõ István herceg támogatásáról, aki erre Bizáncba távozik.

1159
Manuél bizánci császár a trónkövetelõ István herceghez adja felesõgül unokahúgát. Az év során II. Géza idõsebb öccse, László herceg is titkon Bizáncba távozik.

1160
I. (Rõtszakállú) Frigyes német–római császár IV. Viktor személyében ellenpápát állít III. Sándorral szemben.

1161
II. Géza III. Sándor mellett kötelezi el magát s szembe fordul Frigyes császárral.

1162 elõtt
Németajkú és vallon telepesek költöznek be Dél-Erdélybe és a Szepességbe.

1162. május 31.
Meghal II. Géza magyar király. (Holttestét Székesfehérvárott temetik el.)

1162 nyara
Trónra lép III. István király, II. Géza fia. Manuél bizánci császár trónkövetelõként lépteti fel István hercet, II. Géza öccsét. III. István Ausztriába menekül, trónját végül idõsebb nagybátyja, II. László (ellen)király foglalja el.

1163. január 14.
Meghal II. László (ellen)király. (Holttestét Székesfehérvárott temetik el.)

1163. január 27.
Trónra lép IV. István (ellen)király, II. László öccse.

1163. június 19.
A székesfehérvári csatában II. István legyõzi IV. Istvánt. III. István újra elfoglalja trónját, IV. Istvánt számûzik.

1163 nyara
Az elûzött IV. István felajánkozik a bizánci császár hûbéreséül, Manuél mégis inkább békét köt III. Istvánnal.

1163 õsze
A III. Istvánnal kötött békének megfelelõen Manuél Konstantinápolyba viteti Béla herceget, a magyar király öccsét.

1164 tavasza
Az elûzött IV. István bizánci segítséggel elfoglalja a Szerémséget. Maga Manuél Bácsig nyomul elõre, majd visszavonul seregével.

1165. április 11.
A magyar király csapatai által ostromolt szerémségi Zimonyban meghal IV. István (ellen)király. (Holttestét utóbb Székesfehérvárott temetik el.)

1165 nyár eleje
Manuél császár Béla herceg örökségeként birodalmához csatolja az elõzõleg fegyveres erõvel meghódított Szerémséget, Boszniát és Dalmáciát.

1166
Magyar seregek visszafoglalják elõbb a Szerémséget, majd Dalmácia egy részét.

1167. július 8.
A Szerémség visszafoglalására küldött bizánci sereg a zimonyi csatában gyõzelmet arat. A megkötött béke ennek ellenére magyar kézen hagyja a Szerémséget, míg Dalmáciát újra Bizánc kapja.

1169 elõtt
A templomos lovagrend megtelepszik a Magyar Királyságban.

1169
III. István – miként 1161-ben apja, II. Géza is – lemond a fõpap letételérõl és áthelyezésérõl, tovább ígéretet tesz arra, hogy az egyházi javakat csak végszükség esetén veszi igénybe a maga céljai számára.

1172. március 4.
Meghal III. István magyar király. (Holttestét Esztergomban temetik el.)

1172. március 4. után
Magyar követség keresi fel a Bizáncban élõ Béla herceget – Alexios kaisart – s meghívja a magyar trónra.

1172–1196 között
A felsõ, ún. latin és az alsó, ún. görög korona összeszerelésével kialakul a magyar Szent Korona mai formája.

1173. január 13.
A kalocsai érsek megkoronázza Béla herceget.

1174 május
III. Béla király fogságban tartott öccse, a trónt önmagának követelõ Géza herceg megszökik börtönébõl és Ausztriába menekül.

1176 nyara
III. Béla, miután elõzõleg hiába kérte II. (Jasomirgott) Henrik osztrák hercegtõl Géza herceg kiadatását, szövetségesével, II. Szobeszláv cseh herceggel támadást intéz Ausztria ellen.

1176. szeptember 17.
A Manuél császár vezett bizánci hadsereg, melynek soraiban III. Béla által küldött magyar segédcsapatok is harcolnak, vereséget szenved a kisázsiai Myriokephalon mellett az ikoniumi szeldzsük szultántól.

1177. január 13. után
II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg halálát követõen a trónkövetlõ Géza herceg II. Szobeszláv udvarába távozik. A cseh herceg kiszolgáltatja III. Bélának, aki ismét fogságra veti öccsét.

1177–1192 között
Magyar diákok tanulnak Párizsban.

1179 tavasz
Súlyos ellentétek terhelik részint András kalocsai és Lukács esztergomi érsek, részint pedig a kalocsai érsek és III. Béla király kapcsolatát. A viszályba III. Sándor pápa is beavatkozik.

1180. szeptember 24.
Meghal I. Manuél bizánci császár.

1181 eleje
III. Béla visszafoglalja Bizánctól Dalmáciát.

1181 során
A veszprémi káptalan okleveleket ad ki jogi természetû magánügyekben.

1182. május 16.
III. Béla megkoronáztatja idõsebb fiát, Imre herceget.

1183 õsze
III. Béla Nemanja István szerb fejedelem szövetségeseként hadjáratot vezet a Bizánci Birodalom ellen.

1183 során
III. Béla széleskörû kiváltságokban részesíti az országában már meglévõ és az ezután létesülõ ciszterci monostorokat.

1184 során
Meghal Chatillon Ágnes, III. Béla elsõ felesége.

1185. augusztus 20.
III. Béla Székesfehérvárott ünnepli Szent István ünnepét.

1185 körül
III. Béla összeiratja jövedelmeit.

1185 után
Önállósul a királyi oklevelek kiadását intézõ kancellária.

1186 õsze
III. Béla feleségül veszi II. Fülöp francia király testvérét, Capet Margitot.

1186 során
III. Béla felülvizsgáltatja a királyi udvari birtokok helyzetét, megállapítja az ahhoz tartozó népek kötelezettségeit és meghatározza az udvarnokok kötött szabadsággal rendelkezõ rétegének, az „udvarnokok szabadjai”-nak számát.– III. Béla Bizáncba számûzi a vele politikai ellentétekbe bonyolódó, egy ideje már fogságban tartott anyját, Eufrozina királynét.

1187. október 2.
Szaladin szultán elfoglalja Jeruzsálemet.

1187 õsze
Velence sikertelenül próbálja elfoglalni a Magyar Királyságnak behódolt Zára városát.

1188 eleje
II. Henrik angol király és III. Béla levelet váltanak egymással a Jeruzsálem visszafoglalása érdekében meghirdetett III. keresztes hadjárat elõkészületei ügyében.

1188 során
A trónjáról elûzött halicsi fejedelem III. Béla udvarába menekül, aki azonban fogságra veti, seregével elfoglalja Halicsot, melynek kormányzását ifjabb fiára, András hercegre bízza.

1189 nyara
I. (Rõtszakállú) Frigyes német–római császár keresztes serege átvonul Magyarországon.

1189 során
III. Béla sereget küld a szorongatott helyzetben lévõ – orosz támadásoknak kitett – András hercegnek Halicsba.

1190. augusztus 6.
A III. Béla fogságából megszökött halicsi fejedelem elûzve András herceget visszafoglalja országát és trónját.

1190 körül
III. Béla ezüstpénzein feltûnik a kettõskereszt motívuma.

1190-es évek
III. Béla nagyszabású építkezéseket folytat Esztergomban.

1191. december 20.
III. Celesztin pápa megerõsíti az esztergomi érsek királykoronázási jogát valamint azon kiváltságát, hogy a királyi udvar tisztségviselõit csak õ közösítheti ki. A pápa említést tesz az erdélyi szász telepesek részére alapított, az esztergomi érsek alá tartozó szebeni prépostságról is.

1192. június 27.
Váradon szentté avatják I. László magyar királyt.

1192 során
III. Béla sószállítási kiváltságot adományoz a szentmártoni apátságnak.

1192–1195 között
Összeállítják a Pray-kódexet.

1193
III. Béla a horvátországi Modrus ispánságot megszabott katonai kötelezettségek mellett a Frangepán család õsének, Bertalan ispánnak adományozza.

1194
III. Béla idõsebb fiát, Imre herceget Horvátország és Dalmácia kormányzásával bízza meg.

1196. április 23. elõtt
III. Béla ifjabb fiára, András hercegre bízza keresztes hadjárat megindítására vonatkozó fogadalma teljesítését.

1196. április 23.
Meghal III. Béla magyar király. (Holttestét Székesfehérvárott temetik el.)

1196 április 23. után
Trónra lép Imre király, III. Béla idõsebb fia.

1197 vége
András herceg fegyverrel támad bátyja, Imre király ellen s Macsek mellett, Szlavóniában a stájer herceg segítségével legyõzi.

1197–1198 fordulója
Imre király átengedi András hercegnek a Horvátország és Dalmácia feletti uralmat.

1198. május 26. elõtt
András herceg sikeres hadjáratot vezet a szerbek ellen.

1198. július 15.
III. Ince pápa, miután elõzõleg sikertelenül szólította fel III. Béla fogadalmának teljesítésére, kiközösítéssel fenyegeti meg András herceget arra az esetre, ha az bátyja ellen támadna.

1199 nyara
Imre király a Rád-völgyben (Somogy m.) vívott csatában legyõzi András herceget, aki VI. Lipót osztrák herceghez menekül.

1199 során
A király és öccse viszálya megosztja a magyar egyházi és világi elõkelõket. Imre király fegyveres erõvel behatol a váci székesegyházba és kezet emel az Andrást támogató Boleszló püspökre (március 10.), Mog nádor pedig – sikertelen – lázadást szervez a király ellen.

1200 körül
Imre király feleségül veszi II. Alfonz aragóniai király leányát, Konstanciát, András herceg pedig IV. Bertold merániai herceg leányát, Gertrúdot. – Imre király udvarában tartózkodik két provencei trubadur.

1201
Imre király meghatározza a (sáros)pataki királyi uradalom területén élõ vendégtelepesek kiváltságait.

1202
Imre király – elõzõ évi hadjárata nyomán – felveszi a Szerbia királya címet. – Imre király ciszterci apátságot alapít a dél-erdélyi Kercen.

1203 október
Imre király elfogatja öccsét. Andrást õrizet alatt tartja, feleségét hazaküldi apjához. (András herceget hívei a következõ év elején kiszabadítjáak fogságából.)

1204. április 12.
A IV. keresztes hadjárat seregei Velence biztatására elfoglalják Konstantinápolyt. A Bizánci Birodalom a kisázsiai Nikaiai Császárságban él tovább, egyéb területein újjáéled a bolgár állam valamint nyugati típusú államok alakulnak, melyek legjelentõsebbike a konstantinápolyi Latin Császárság.

1204 szeptember
Meghal Imre magyar király. (Holttestét Egerben temetik el.) Utódaként trónra lép kiskorú fia, III. László, aki helyett kijelölt gyámja, András herceg kormányoz.

1205. május 7.
Meghal III. László magyar király. (A gyermeket elõzõleg anyjával együtt Ausztriába menekítették; holttestét Székesfehérvárott temetik el.)